Hittudományi Egyetem

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem az 1538 óta működő Debreceni Református Kollégium tagintézményeként a teológiai tudományok művelésének és az egyházi értelmiségképzésnek egyik meghatározó, magyarországi központja.

A 16. század derekára reformátussá vált Tiszántúl egyházi központja Debrecen lett, a régió lelkész- és tanítóképzésének feladatát pedig a város iskolája látta el. Nyugat-európai egyetemeket megjárt tanárainak, kiterjedt vidéki iskolahálózatának, valamint a város és az erdélyi fejedelmek oltalmának, bőkezű támogatásának köszönhetően a Kollégium hamarosan országos jelentőségű intézménnyé vált. A szegények iskolájaként biztosította az alsóbb társadalmi rétegek művelődését, támogatta társadalmi felemelkedését; egykori diákjai között jeles tudósok és tudományszervezők mellett ott találjuk a magyar művelődéstörténet számos meghatározó jelentőségű személyiségét, költőjét, íróját, gondolkodóját.

Az akadémiai lelkészképzés, a tanszékek számának fokozatos emelkedése mellett, 1820-ban ötéves képzéssé bővült: a két évfolyamos teológiai szakképzés egy hároméves filozófiai, alapozó tagozatra épült.

Az 1850-es évekig visszanyúló előzmények után a Kollégium fenntartója, a Tiszántúli Református Egyházkerület 1892-ben határozta el, hogy külön tanári karral és dékán vezetése alatt egy önálló jogakadémiát is felállít. A teológiai és jogi akadémia egészen 1912-ig, az állami egyetem megalakulásáig fennmaradt.

A tanítóképzés 1855-ben vált külön a lelkészképzéstől, majd 1959-től egy új, állami fenntartású intézmény keretei között folyt tovább. A tanítóképző intézet 1976-ban főiskolai rangot kapott, 1990-ben pedig fölvette a Kollégium egykori diákja, Kölcsey Ferenc nevét. A főiskola 1992-ben került vissza a Tiszántúli Református Egyházkerület fenntartásába, majd 2011 szeptemberétől beintegrálódott a Debreceni Református Hittudományi Egyetembe. Városunkban ezzel a tanítóképzés visszatért a Kollégium keretei közé.

A Debrecenben 1912-ben megalapított állami egyetem (ma: Debreceni Egyetem) a Református Kollégium akadémiai tagozataiból szerveződött, s 1932-ig, központi épülete megépítéséig helyileg is a Kollégiumban került elhelyezésre. A Teológiai Akadémia az állami egyetem karává alakult, és 1932-ben a Református Kollégiumból ki is költözött az egyetem épületébe. A Teológiai Kar megalakulásával egy időben az egyházkerület a Kollégiumon belül lelkészképző-intézetet szervezett, amely a lelkészjelöltek gyakorlati felkészítését végezte, valamint egyházi szocializációjukat segítette.

1949-ben a Teológiai Kar a kommunista államhatalom nyomására visszaköltözött a Református Kollégiumba, majd 1950-ben kivált a Debreceni Egyetemből, és Debreceni Református Theologiai Akadémia néven ismét önálló, egyházi fenntartású intézménnyé vált. Az Akadémia – doktoráltatási jogának és történelmi előzményeinek megfelelően – egyetemi rangú felsőoktatási intézmény maradhatott, 1993 óta pedig, mint államilag elismert és akkreditált, egyházi fenntartású egyetem, Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) név alatt működik tovább.

Egyetemünk 1991-ben alapító tagja volt a Debreceni Universitas Egyesülésnek, és jelenleg is társult intézménye a Debreceni Egyetemnek, amellyel a közös képzéseken túl is szoros együttműködésre törekszik.

A DRHE jelenleg négy intézettel és tizenkilenc tanszékkel rendelkezik. Egyetemünk osztatlan, alap, mester és doktori, valamint felsőfokú szakképzésein a református lelkészképzés mellett további egyházi alkalmazottak, tanítók, kommunikációs szakemberek, valamint egyéb világi értelmiségiek képzését végzi. Az intézménynek jelenleg közel 70 főállású oktatója és mintegy ezerkétszáz hallgatója van.

 

Az intézmény honlapja ide kattintva érhető el.